2013. március 1., péntek

A kérdés ( 10. fejezet )

Tudom, mindig azzal jövök, hogy rengeteget tanultam, de ez most más!Egy fontos versenyre kell mennem, és egy hétvége alatt kellett bemagolnom egy egész verset!Szörnyű, siralmas, de egyben nagyon kellemes héten vagyok túl, és ez okozza aggódásom és boldogságom is.De most már tényleg nem húzom tovább, remélem nem fogok sokat késni a következővel sem.
Jó olvasást!



Teljesen felsőtestéhez szorított, majd egyszerűen ledobott a kanapéra.Forró csókunkat csak erre az időre szakította meg, de azonnal folytatta, miközben teljes testével felém tornyosult.Kezei minden porcikámat végigjárták, majd pólóm alá nyúlt, és hasamat kezdte simogatni. Hirtelen megfogta az alját, majd egy pillanat alatt lekerült rólam a ruhadarab.Egy ideig perverz fejjel nézte félmeztelen felsőtestem, amit már csak egy melltartó takart, majd a nyakamnál folytatta kényeztetésemet.Egy kis idő múlva felemelte fejét, majd a szemembe nézett.Tekintete tele volt erős vággyal és szenvedéllyel.Csak az én reakciómra várt, ami az volt, hogy megfogtam fejét, és lelkesen "válaszoltam".Csak erre várt, mert már a gatyámat kezdte el lehúzni rólam.Mikor sikerült neki, messze eldobta.Nem baj, nem én fogom felszedni!Visszatért ajkaimhoz, majd amikor már ott tartottunk, hogy mindjárt szobára megyünk, egy torokköszörülés szakított félbe minket.Mindketten megijedtünk, de Eric még mindig rajtam feküdt.

-Nem akarok semmit megzavarni, de ha úgy is hazajöttél, akkor én megyek is haza...-összezavarodottan makogott Gina. Bár mi sem nézhettünk ki valami jól. Kb. így festhettünk: két ember egy kanapén, mindketten alig vannak felöltözve, zihálnak, mint állat, ráadásul már majdnem megtörtént... tudjátok, ami a nagykönyvben meg van írva...
-Rendben.Szia!-mondtam elég halkan.
-Sziasztok!-megfogta a bőröndjét, majd csak az ajtó csapódása hallatszott.
-Hát, magunkra maradtunk!-egy perverz mosolyt villantott felém, amit én egy szemforgatással jutalmaztam.Ez persze számára azt jelentette, hogy ott folytassuk, ahol abbahagytuk.Megint lecsapott ajkaimra, de én, bár nagyon nagy erőfeszítésembe telt izmos felsőteste miatt, eltoltam magamtól.
-Nem gondolod, hogy egy kicsit gyors a tempó?
-Nem!Miért, te így gondolod?
-Hát, alig egy hete ismerlek csak!Nem vagyok könnyűvérű lány, aki bárkinek odaadja magát.
-Ezt úgy értsem, hogy...
-Igen, még szűz vagyok!Talán gond?-kérdőn néztem rá, de nem azt a reakciót kaptam, amire számítottam.
-Nem, ez inkább király!Akkor teljesen az enyém leszel!-már megint az a perverz mosoly!
-Miből gondolod, hogy a tiéd leszek, hm?-felvontam szemöldököm, úgy vártam a választ.
-Drága, hiszékeny Trina. Mindenki tudja, hogy nem lehet nekem ellenállni!És ebbe te is beletartozol!-vigyorgott kajánul, na azért álljon meg a menet!
-Fogadjunk?
-Miben?
-Ha egy hétig ellenállok neked, akkor elvihetsz oda, ahová akarsz, de ha te mászol rám, bármit csinálhatok veled!
-És ha nem állsz nekem ellen, az miből áll?
-Ha én csókollak meg.Benne vagy, Saade?
-Hm...ki nem hagynám!Fogadjunk!-kezet ráztunk, majd mielőtt leszállt rólam a fülembe súgta, hogy "Úgysem bírod ki!" Na meglátjuk!

Visszavettem a pólóm, meg a gatyám, majd leültünk tévézni. Eric csinált popcornt, de nem nagyon ette, ugyanis a Paranormal Activity 2-t néztük.Teljesen be volt szarva, aminek én nagyon örültem.Persze mindketten egyszerre nevettünk fel, amikor a kislány elesett.Tudom, szemét dolog, de hát olyan rohadt vicces!A vége teljesen fura volt.Én azt sem vettem észre, hogy itt kellene a legjobban félnünk.Csak a kislány volt para a lépcsőnél, de már megszoktam az ilyeneket, mint pl: az apa gerincét teljesen eltörték, az anyát lelökték a lépcsőn.Csak azt nem értettem, hogy honnan ez a sok ember, amit szóvá is tettem.

-Hm...Ki az isten ez a rengeteg ember?-kiáltottam, mire Eric összerezzent, majd befogta a szám.
-Te meg minek ordítasz?Mondjuk én sem értem, hogy ezek kik, de pont most ne kiabálj!-mutatott a tv felé.
-Bocs, Mr. Beszari!
-Kuss és nézd!-jaj, csak nem bántottam meg az ici-pici lelkét.Bocs Saade!
A végén én csak röhögtem, de azt nem tudom, min.Én az ilyen filmeken csak röhögni szoktam.Persze, ezt nem is hagyhatta szó nélkül.
-Veled aztán fura horrort nézni!-bökött oldalba.
-De te be voltál szarva!Én legalább élveztem!
-A horror filmek azért vannak, hogy befosassanak, amúgy meg nem féltem!-büszkén kihúzta magát, mire én megint csak röhögtem.
-Ja, biztos azért remegtél.De semmi baj!Tudjuk, hogy ebben az időben érzékenyek a nők.Csak nem kiöntött a Vörös-tenger?-úgy röhögtem, hogy lezakóztam a kanapéról.
-De egy kibírhatatlan nőszemély vagy te!Utállak!-azzal a lendülettel felállt, majd színészien becsapta a szobája ajtaját, persze nem ment be.Az eszem megáll ettől a pasitól!
-Jaj nem úgy gondoltam!Mivel engesztelhetlek ki?-biztos félre értette, mert durcásból átváltott megint csak perverzbe.
-Hát, van pár dolog ami segítene...
-Hhh...mik azok?
-Ha ma velem alszol!
-Na nem!-hevesen tiltakoztam, de igazából majd kiugrottam a bőrömből, olyan boldog voltam.
-Akkor életem végéig ilyen leszek!
-Rendben!De semmi tapi!Hozzáérsz bármelyik érzékeny pontomhoz, kirúglak az ágyból!
-De az az én ágyam!
-Ki nem szarja le?
-Én!Na jó, oké.De ne adjak valami pizsit?
-Mid van?
-Van pár bő pólóm, meg gatya.Jó lesz?
-Tökéletes!-azzal bement a szobájába, majd pár perc múlva odadobta nekem.De kedves!

Egy fél óra múlva teljesen felfrissülve léptem ki a zuhany alól, majd felvettem a ruháit.Teljesen olyan illata volt, mint neki.Férfias, mégis szexi.Fogalmam sincs, milyen egy szexi illat, de ez az.Felvettem, majd bementem a szobájába.A lámpa nem égett, csak egy szuszogást hallottam.Szóval elaludt.Mindegy is.Halkan odalopóztam, majd gyengén lehúztam róla a takarót, mert az egészet magára tette, pedig csak egy volt ott.Éljen a testvéri megosztás!Amint befeküdtem, azonnal egy kart éreztem a derekamon, a másik pedig a hajamat piszkálta.Nem úgy volt, hogy alszunk, drága?

-Te nem alszol?Akkor minek jöttem be ilyen csendben?
-Ez így izgibb volt!Amúgy meg, fura saját magam szagolni...-na ezen kész voltam."saját magam szagolni" ?! Agyhalál! Öt percen keresztül csak nevettem, majd befogta a számat.
-Most már elég lesz.Nem volt akkora poén.Inkább aludjunk!Jó éjt, cica!-egy gyors puszit nyomott arcomra, majd azt hitte, megúszhatja ennyivel.
-Ha még egyszer azt mondod, cica, kiheréllek!Capisci?
-Hű, te aztán kemény csaj vagy, ez tetszik!Jó éjt!-pár percig még babrált a hajammal, aztán csak arra emlékszek, hogy álomvilágba lépek...

Reggel a telefonom csörgésére keltem fel.Nem néztem meg, ki az, csak felvettem.Kissé még lehetett hallani hangomon, hogy most keltem fel, de ez foglalkoztatott a legkevésbé.

-Szia Álomszuszék!Felkeltettelek?-nevetett bele a telefonba.
-Nem, már fent voltam, de mondd, mi a gond, Alex?
-Semmi, csak beszélni szeretnék veled.Ma ráérsz?
-Öhm...Jelenleg azt sem tudom, hány óra van!-morogtam kómásan.Hülye napfény!
-Délelőtt 10:45.Bár nem szoktam órát játszani, de ez fontos.
-Atya ég!Huh, oké, negyedre gyere a kávézóba.De ne késs!
-Ezt nekem kéne mondani, de oké, ott leszek szia!-ezzel kinyomott.Hogy ma mindenki milyen kedves!Észre sem vettem, hogy Eric mellettem hangosan nyögdécsel.
-Ki az az elmebeteg, aki ilyen hajnali órákban felhív?-felém fordította a fejét, de szemét még mindig nem nyitotta ki.De aranyos reggel!
-Alex, és háromnegyed 11 van.
-Miért nem ezzel kezdted?Interjúm van negyedkor!De szeretem most Alexet!-kipattant az ágyból, majd berohant a fürdőbe.De jó már, hogy nekem is késznek kellene lennem negyedre, és csak 1 fürdő van!Na mindegy.Felkaptam egy mintás felsőt egy fekete nadrággal és persze az elmaradhatatlan fekete sapkámat.Mivel Mr. Saade elfoglalta az egész fürdőt, nem tudtam zuhanyozni.De legalább a nappaliban elhelyezett tükörben megtudtam csinálni a hajam és a sminkem.Végül is hamarabb készen lettem, mint Eric, ezért egy hangos "Majd jövök!"-el el is rendeztem a dolgot.A kávézó nem volt messze, gyalog csak 10 perc.Ránéztem az ajtóban az órámra, ami biztosított afelől, hogy nem késtem egy percet sem.Szemeimmel Alexet kerestem, akit meg is találtam.Odasiettem hozzá, majd nagy lihegések között elmondtam valami "Szia!"-t.

-Látom siettél!Minden rendben?-kérdezte mosolyogva.
-Persze, csak kicsit tovább aludtunk, mint kellett volna, de mindegy is.Mit is szerettél volna tőlem kérdezni?
-Hát...

Eric szemszöge

Miért van az, hogy minket mindig megzavarnak?Kezd már idegesítő lenni.Megértem, hogy még nem bízik meg bennem teljesen, de lassan egy hete úgymond "járunk".Bár még egyikőnk sem mondta ki, hogy akkor ő a csajom, pasim.Ezt kéne megváltoztatni.Gondolkodásomból a zuhanyrózsából jövő hirtelen hideg zavart meg.
-Basszus de hideg!-kiáltottam fel, bár nem értem miért, mert Trina már elment pár perce.Ránéztem órámra, ami azt mutatta, hogy el fogok késni.De jó. Tomas tuti ki fog nyírni.Miért vagyok ilyen szerencsétlen?
Pár perc múlva már az autóban nyomtam erőteljesen a dudát.Az embernek sietnie kell!Miért nem veszik ezt észre?Végül is csak 2 percet késtem, de amúgy is el voltak csúszva, engem már észre sem vettek. Ezaz!
Az interjú egész jól ment, bár kitértek arra a pontra, hogy van-e barátnőm, én, mint mindig, csak annyit mondtam "No comment!".
Már délben otthon voltam, de Trina még sehol.Mit csinálhatnak ezek ketten?

Trina szemszöge

-Hát...-húzta el a száját.
-Mondd már!Mindjárt felrobbanok!
-Jó!Amikor először láttalak, tudtam, hogy te kellesz nekem.Feldobod az életem minden egyes percét.Ha valaki megkérdezi, van-e barátnőm, én mosolyogva válaszolom, hogy igen.De én ennél többet akarok!-teljesen összezavarodtam.Most akkor mi van?Csak azt vettem észre, hogy féltérden van...
-Hozzám jössz feleségül?...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése