Jó olvasást!
-Ilyen hamar?Ne már!Maradj még egy kicsit!-megfogta a kezem és elkezdte simogatni.Szemeit nagyra meresztette, de nem vált be...
-A többiek már várnak!Mennem kell...
-És ha azt mondom, hogy amint kijutok innen, elmegyünk valahová?
-Hát, úgy már más a helyzet...-ültem le az ágya szélére-De megígértem, hogy megyek!
-Ennyire nem érdekellek?-karba tette a kezét és elkezdte nekem játszani a sértődött gyereket.Remek!
-Ne csináld ezt!Ez nem hat meg, szóval, szia...-rácsaptam a fenekemre, és becsuktam az ajtót.Az ablakon keresztül még bemutattam egyet Ericnek, majd gyorsan sprinteltem a parkolóba.
-Mégis mi a jó istent csináltál te ennyi ideig?
-Csak még gyors elköszöntem!-mosolyogtam ezerrel, amire a válasz egy sóhaj és fejrázás volt.
-Te sosem változol!-nevetett fel Gina.
-Kéne?Mert lehetek kurvásabb!
-Mi van veled?Komolyan mondom, Eric elveszi az eszed!-rázta a fejét, Alex pedig csak bólogatott.Mi van ezekkel?
-Mi lenne?Már az is baj, ha boldog vagyok?
-Tudod jól, hogy nem erre céloztam!
-Jó, mindegy.De én teljesen jól érzem magam.
-Most haragszik.-állapította meg Alex.De okosnak képzeli magát mindenki.Az miért baj, ha most istenien érzem magam.Elememben vagyok. Eric végre nem parázik a dolgokon, ahogy én láttam, Molly elment, legalábbis egy időre, és egyre jobban úgy érzem, hogy szeretem azt a bunkót, akit nemrég ott hagytam a kórházban. Braddel kibékültem, és végre nincs az orromon az a hülye kötés.Ez miért rossz?
-Nem haragszok!Csak most sínben az életem.Nem értem, miért nem látjátok, hogy most boldog vagyok!Te jó ég!-ütöttem meg tenyeremmel homlokom.
-Mi az?-kérdezte Gina értetlen fejjel.
-Neked nem én nem tetszek, hanem Braddel van bajod!Hogy ez nem jutott el az agyamig.Hát sajnálatosan ma találkozni fogok vele!
-Nem teheted ezt!-kiabálta barátnőm.Alex csak összerezzent, szerintem nem hallotta még, mennyire tud kiabálni.
-Ó, dehogynem!Most küldök egy SMS-t neki!-elővettem a telefonom, és gyorsan bepötyögtem a szöveget, mielőtt Gina elvenné tőlem.Mit ne mondjak, igazam lett, de el tudtam küldeni...
"Szia csicska!Van kedved talizni?Mondjuk most?Ráérek!Írj vissza, ha igen!Puszi! <3!!"
-Te normális vagy?
-Amennyire az lehetek, nem!-vigyorogtam a képébe.De szeretem ezt csinálni!
-Nem mehetsz el vele!
-Miért nem?Nem vagy az anyám!Ne foglalkozz vele!-kiabáltam rá.
-De foglalkozok, mert nem akarom, hogy megismétlődjön!
-Nem fog!Higgy nekem!-halkultam el.Észre sem vettem, hogy Alexéknél vagyunk, leparkolva.
-Alex, mindjárt megyek.Addig előkeresed a bőröndömet?
-Persze!-szinte kirohant a kocsiból, már amennyire lehetséges.
-Ígéred, hogy vigyázol magadra?
-Még szép!Nagyon sajnálom!-öleltem meg jó szorosan.
-Nem úgy gondoltam, csak ez a sok kórházba járás nem tesz jót nekem.
-Tudom!De most már visszaadod a telóm?
-Ja, igen!-adta kezembe.Amint visszakaptam, megérkezett a válasz:
"Egy óra múlva ott vagyok a Starbucksban!Remélem nem késel faszfej! XDD <3"
-Hogy tud ilyen bunkó lenni!-tépte ki kezemből újfent a készülékem.
-Ha ennyire kell a telefonom, tartsd meg!-nevettem fel.
-Muszáj ennyire ragaszkodnod hozzá?
-Gina! Ő a barátom!Fogadd el!
-Hát nehezen fog menni!
-Amúgy nem kéne már pakolnunk?
-Talán...-nevettünk fel.Alex segített nekünk előkeresni a bőröndöt, majd bepakoltunk pár ruhát, és már indultunk is vissza az autóhoz.Egész úton csak énekeltük a számokat, amik a rádióból szóltak.Csak egy kis dugóba keveredtünk, de legyünk optimisták!Nem is tudtam, hogy ilyen közel laknak egymáshoz Alexék.Leparkoltunk, aztán felvittük a cuccokat.Azt ajtót könnyedén kinyitottam, és a vendégszobába pakoltunk be.Hirtelen megszólalt az Anti Fitness Clubtól a Kötéltánc, vagyis Brad csengőhangja.Azonnal felvettem.
-Szia seggfej!-nevetett bele a vonal túlsó végéből.
-Szia!De jó kedved van!Miért hívtál?
-Ja, csak 10 perce itt kéne lenned!
-Ó basszus!Bocs, rohanok, szia!-gyorsan leraktam.Ezt nem hiszem el.Ránéztem az órámra, és már tényleg annyi volt az idő-Gina!Indulok, majd jövök, szia!-ordítottam, majd rohantam le a lépcsőn.A választ már nem vártam meg.Pár utcányira volt, úgyhogy gyalog, vagyis inkább futva mentem.Kicsit sem néztek hülyének...
Mint egy őrült rontottam be, de legalább nem figyeltek fel.Szemeimmel Bradet kerestem, de nem találtam.Hirtelen valaki átkarolta egy kezével a derekam.Összerezzentem, de csak Brad volt.
-Jesszus!Muszáj mindig megijesztened?-fordultam felé.Eszméletlenül helyes volt.
-Bocs őfelsége, de elmentél mellettem.Amúgy rendeltem neked jeges kávét.
-Imádlak!-adtam neki puszit, közben kikaptam kezéből a poharat.
-Elmegyünk moziba?
-Még szép!Mit nézünk?
-Horror?
-Bármikor!-karoltam belé.Elég gyorsan odaértünk, és pont kezdődött is.Hát mit ne mondjak, kicsit beparáztam...
-Láttad a kislányt?
-Ki ne látta volna, a kamera ráközelített, miközben fel volt akasztva!
-Ja, az király volt!-vigyorgott.
-Neked komolyan csak ez jutott az eszedbe?Te hülye vagy!-löktem oldalba, majd ő is ugyanígy tett.
-Hát majd akkor nézz, amikor focimeccsen leszek!-kacsintott, majd megfogta a kezem.Ránéztem összekulcsolt kézfejeinkre, majd lassan kicsúsztattam belőle a kezem.
-Most mi bajod van?-nézett rám értetlenül.
-Csak...nekem nem megy.Nekem, úgy-ahogy, de barátom van!-álltam meg vele szemben.
-Hhh...És, ki a szerencsés?-felhúzta az egyik szemöldökét, majd egy csábos mosoly keretében újra elindultunk.
-Úgysem hinnéd el...
-Csak nem vasember?
-Ja, pont Robert Downey Jr.-al fogok járni!Nem, hanem...
-Bökd már ki!
-Eric Saade, oké?-kiabáltam rá, majd megint megálltam.Úgy érzem, nem fogok ma este egy könnyen hazajutni.Remélem senki nem hallott meg...
-Ez komoly?-kezdett el nevetni.Én meg kb. olyan "Mi olyan kibaszott vicces?" fejet vághattam, mert elhallgatott.
-Mi bajod van vele?
-Semmi, csak...komolyan egy ilyen ficsúrral álltál össze?
-Na jó, hagyj!Most mentem...-180 fokos fordulattal otthagytam.Ezt nem hiszem el!Mi baja van vele?Semmi rosszat nem tett ellene, most meg kiakad, hogy vele vagyok?Vagyis nem vagyunk együtt vagyis...ááááhhhh!Ez nekem túl bonyolult!Miért nem akarja, hogy vele járjak?Mekkora egy bunkó! Ginának igaza volt!Pedig ezt a legrosszabb bevallani!És még nehezebb kimondani.Egyenesen rohantam haza felé vagyis Erichez. Miért is félek ennyire egy vörös csajtól?És miért bujkálok előle?Én nem vagyok ilyen!Mi történt velem?
Eric szemszöge
Az a hülye orvos vagy fél óráig még beszélt az állapotomról.Ha jól vagyok, nekem az már elég, miért nem érti meg?De szerencsére megjött az én angyalom, mert egy nővér elhívta valamiért. Hallelujah! Úgy döntöttem, hazamegyek.Nem érdekel az orvos vagy bárki véleménye.Évek óta a magam ura vagyok.Csak tudom, mikor mehetek haza, nemde?Már teljesen felöltöztem, kitéptem a karomból az idegesítő tűket, majd a kilincs felé nyúltam, amikor az kicsapódott, és az orvosom rosszalló pillantásával találtam szembe magam...
-Maga hova megy?
-Csak levegőzni egy kicsit...-sütöttem le a szemem.Basszus, pont most kellett jönnie?
-Hát persze!Nem tud átverni!De ha akar, saját felelősségre hazamehet!
-Sajnálom, én csak...Várjunk, mi van?Tényleg?
-Jöjjön velem, aláírjuk a papírokat és már indulhat is!
-Hát, köszönöm...Menjünk!-csak 15 perc kellett, és már a parkolóban állhattam.Szerencsére a sajtó nem talált meg.De ne hamarkodjuk el.Hívtam egy taxit, majd miután bediktáltam a lakásom címét, 20 perc után végre a házam előtt álltam...
Trina szemszöge
Amint hazaértem, bezártam az ajtót, ledobtam a táskám, majd a kanapéra telepedtem.A fürdőből hallottam hangokat, gondolom Gina fürdik.Bekapcsoltam a tv-t, de nem nagyon volt semmi érdekes, úgyhogy kikapcsoltam.Már 10 perce itt vagyok, de Gina még mindig nem végzett.Mit csinál odabent?Épp ezeken gondolkoztam, amikor hirtelen kivágódott az ajtó, és Eric lépett ki onnan egy szál törölközőben.Rohadt helyes volt.Az apró vízcseppek folytak le izmos felsőtestén, amit én bámulással jutalmaztam.Egy szó sem jött ki a számon, amire elmosolyodott.Haha, tényleg vicces, hogy nem tudom levenni a szemem róla...
-Tetszik a látvány?-kérdezte, a hangjában enyhe gúny és pajkosság volt.Amikor észrevette, hogy még mindig nem szólalok meg, felnevetett, odalépett elém és megfogta a kezem, majd felhúzott.Magához húzott, majd elkezdett szemezni ajkaimmal.Amikor látta, nincs ellenvetésem, először gyengéden, majd szenvedélyesen megcsókolt.Istenem!Ha ezt valaki valaha elveszi tőlem, kinyírom!
