Eric bulija... ( 2. fejezet)

Meghoztam a 2. fejezetet! Remélem tetszeni fog nektek,és nyugodtan komizzatok, akkor is,ha  negatív. Most, hogy szünet van több időm lesz írni,de kb 1-2 hetente fogom hozni az új rész! Nem is rabolom tovább az ídőtöket! Jó olvasást! Puszi: Bogi.

-Hova mész?-kérdezte Eric-Azt hittem nem vagy ennyire beszari!-mondta, és megvillantott egy gonosz, de csábos mosolyt.
-Fáj a fejem.-vontam meg a vállam, mire ő elkezdett nevetni.
-Nem veszem be!
-Pedig elhiheted! Amúgy is miért fontos neked, hogy maradjak?-kérdeztem mérgesen, mire ő abbahagyta a röhögést és erősen a szemebe nézett. Elvesztem a gyönyörű barna szemeiben. Lehet nem is hazudtam akkorát Ginának...
-Gina és Alex azt mondta, hogy te is jössz a bulimba, ebből következtettem, ha már ennyire kíváncsi valaki!-mondta,és egy hatalmas mosoly terült el az arcán,amitől csak még cukibb lett.
-Bocs!-mormogtam, bízva abban, hogy nem hallja meg,de tévedtem.
-Akkor jössz?-végigmért tetőtől talpig,kíváncsian fürkészte az arcom és várta a válaszomat.
-Még szép!- mondtam gúnyosan, mire ő egy hatalmas mosolyt küldött Alex felé, mire engem felkaptak, és bevittek egy külön szobába.
-Tegyetek le!!!-ordítottam.
-Talán nem bízol bennünk?-mondta Eric, és megint elraboltak a szemei.
-És ha nem?-beszálltam a játékukba.
-Akkor bezárunk ide!-nevetett Alex, ezért kezdtem kicsit  félni.Már éppen zárni akarták az ajtót, mikor eljutott az agyamig, mit is akarnak csinálni.
-Rendben, megbízom bennetek, csak ne hagyjatok itt!! Elég komoly klausztrofóbiám van!-kiáltottam könnyes szemekkel, mire bejöttek, és megint felkaptak.
-Nem hagytunk volna itt!-mosolygott Eric, majd végre valahára leraktak a kijáratnál.
-Hol a fenében voltatok?-kérdezett elég ingerülten Gina.
-Nyugodj le édes, csak megmutattuk neki, milyen velünk az élet.-csókolta meg Alex barátnőmet.
-Indulhatunk?-kérdezett Eric. Észre sem vettem,hogy átöltözött, és a haját még jobban belőtte.
-Igen!-válaszoltam, mire megfogta a kezem, és kinyitotta a kocsi ajtaját-Köszönöm!
Gináék külön kocsival indultak, és mi követtük őket.
-És tudod milyen nap van ma?-kérdezett, és nem tudtam mit válaszolni.Pár perc múlva végre megszólaltam:
-Akárhogy is erőltetem az agyam, nem tudom.-értetlenkedtem.
-Hát igazság szerint ma van a szülinapom!-mondta, amire nekem csak az volt a válaszom, hogy az állam koppant a térdemen.
-Boldog Szülinapot!Micsoda véletlen! Tegnap nekem volt a szülinapom!-mondtam, mire Eric csak mosolygott.Egyszerűen nem tudom mi történik bennem,amikor rám mosolyog.Mintha a gyomrom összeszorulna, hevesebben ver a szívem és vágyok minden pillantására.Azt hiszem tényleg beleestem...
-Megérkeztünk!-kiáltott bele Eric a fülembe, mert teljesen elvonta a figyelmem a város.Éjszaka egyszerűen gyönyörű.
-Menjünk bulizni!-kiáltottam el magam, mire ő felnevetett.Nyúltam az ajtóhoz, de ő már rohant is kinyitni nekem.
-Hölgyem!-invitált ki a kocsiból.
-Köszönöm!-dobtam felé egy mosolyt.Megfogta a kezem, és együtt mentünk fel a lakásához.Ami ott fogadott,arra nem igazán számítottam...
-MEGLEPETÉÉÉS!!!!-ordította a hatalmas tömeg, ami csak Ericre várt.
-Boldog Szülinapot!-köszöntötte fel mindenki egyenként. Eric elfújta a gyertyákat, majd felvágta a tortát. Egy hatalmas csokitorta díszelgett a nappaliban. Amint nem figyeltem, Eric mögém lopakodott, és belenyomott egy kisebb tortadarabot az arcomba.
-Eric!!! Nem menekülhetsz!! Úgyis elkaplak!-ordítottam, mire ő elkezdett futni. Jól is tette, mert az a helyes kis arcocskáját már rég beborította volna torta.Úgy fél óra múlva megláttam, amint Alexszel beszélget. Alex rám nézett, és én mutattam az ujjammal, hogy nehogy szóljon Ericnek. Alex jelezte, hogy ne csináljam, de már késő volt.
-Ezt megérdemelted!-ordítottam a fülébe. Amint megfordult, megláttam, hogy nem Ericnek az arcába nyomtam, hanem apáméba. Eric mögöttem állt. Csak röhögött, majd abbahagyta, amikor apa leteremtett.
-Kislányom!-förmedt rám.
-Bocsi apa!-mondtam félénken, mire apa megragadott a karomnál, és húzott ki az ajtón.
-Mégis hogy képzeled, hogy nem is szólsz, hogy egy buliba mész, és ezt Ginától kell megtudjam?Én meg halálra aggódom magam, mert azt ígérted, hogy 10-re hazaérsz, és éjfél van!-kiabált velem, és közben vitt a kocsihoz.
-De ma Ginánál akartam aludni!-mondtam.
-És erről mikor akartál szólni?-kezdett lenyugodni.
-Megírtam SMS-ben.-mondtam, mire ő előkapta a telefonját, és megnézte az SMS-em.
-Jólvan.-sóhajtott egyet-De ez tudtommal nem Gina lakása!-mondta kicsit hangosabban.Csak éppen annyira, hogy a fél utca hallja.
-De ez csak egy barátom szülinapi bulija!-mondtam én is elég hangosan.
-Igen!Elnézést, én kértem, hogy jöjjön.-szólalt meg mögöttem Eric.
-Ez igaz?-kérdezte.
-Igen apa. Eric hívott meg a szülinapi bulijába.-érveltem mellette.
-Jól van! Elhiszem nektek! De most Trina akkor is hazajön!-mondta gorombán Ericnek.
-De apa!-nyafogtam.
-Nincs de! Köszönj el Erictől!
-Szia Eric!Majd találkozunk!-mondtam, és apa már nyitotta is a kocsi ajtaját.
-Szia Trina!-mondta Eric, és integetve még elköszöntünk.
-Ezt most mire kellett apa?-förmedtem rá.
-Csak hogy megvédjelek!
-Ugyan mitől?-kérdeztem idegesen.
-Erictől!
-Erictől?De ő egy kedves fiú!-védtem őt.
-Tévedsz!Mivel Eric híres, csak ki akar használni, majd eldobni!Most is csak arra kellesz neki, hogy elfelejtse Mollyt!-mondta, én pedig az egészet hitetlenkedve hallgattam.
-Ki az a Molly?-kérdeztem.
-Eric ex-barátnője. Egy hónapja szakítottak, és összefekszik minden lánnyal!-mondta halál komolyan, mire én bele boxoltam a karjába.
-Honnan veszed ezt a sok baromságot?-még jó, hogy bömbölt a zene, és nem hallotta a mellettünk lévő kocsi , min veszekszünk, amíg várjuk a zöldet.
-Hidd el, a média nem mindig téved!Tudod, hogy soha nem hittem nekik, de most az egyszer a saját szememmel láttam az igazságot!-mondta, és már el is indultunk.
-Akkor bizonyítsd be!
-Nézd meg az újság címlapját!-döbbentem figyeltem a képeket,amiken Eric elég félreérthetetlenül fogta meg a seggét.
-Én akkor is hiszek neki!-védtem, bár kezdtem kételkedni.
-Megjöttünk!-szólt, mert még mindig bámultam a képet.
-Oké.
-Tudom, hogy haragszol rám, de én csak megmentettelek egy csalódástól!
-Jó, nem érdekel!-és már be is viharzottam a szobámba.Sokáig gondolkoztam a történteken.De körülbelül 3 óra fele el tudtam aludni.

Másnap

-Psszt!-szólt valaki az ablakból-Psszt!!!
-Eric!Te mit keresel itt?-mondtam teljesen meglepődve.
-Csak beugrottam, de apád nem engedett be, szóval ezért választottam az ablakot!-magyarázkodott.
-Jó,jó!Csak nem mindennap járkálnak be hozzám ablakon keresztül!-nevettem fel, mire ő is elmosolyodott.-Kérsz valamit?-kérdeztem.
-Egy kávé jól esne, köszönöm!-mondta, mire elpirulhattam, ugyanis felnevetett.Eléggé bepiálhatott tegnap este...Lementem a konyhába, és egy dobozt találtam az asztalon.Rajta volt a nevem, ezért kinyitottam:
"Drága kislányom!Ezt elfelejtettem odaadni neked a szülinapodon, de legalább ezzel kiengesztelhetlek téged!
UI: Remélem tetszik a garázsban lévő kocsi! Egy hétre el kell utaznom Írországba, úgyhogy tiéd a ház! Szeretlek!!!
Puszi Apu"
Amint elolvastam,rohantam is a garázsba.Egy gyönyörű BMW-t láttam fekete színben.Teljesen ledöbbentem, mert mindig is egy ilyenről álmodtam, és most itt van előttem.Beültem, és végigszagoltam a műszerfalat.Új szaga volt, de nem is lepődtem meg ezen.El akartam indulni egy próbakörre, de eszembe jutott Eric. Gyorsan csináltam kávét, és már vittem is fel.
-Nálad 1000 év mire megcsinálsz egy kávét?-kérdezett kicsit kómásan.
-Haha!Nagyon vicces, de kimentél a fejemből.Ugyanis kaptam egy kocsit!-mondtam neki büszkén.
-És milyen márka?-kérdezett, miközben én nevettem, ugyanis leforrázta a nyelvét.
-BMW!!!-mondtam büszkén.
-Az komoly!-mondta Eric a nyelvét kinyújtva, hogy lehűtse.
-Elmegyünk egy körre?-kérdeztem kíváncsian, mire ő csak bólogatott.
-Biztos, hogy apád nem fog széttépni, ha meglát?-kérdezte aggódva.Kihasználtam a lehetőséget, hogy megvicceljem.
-Hát tart egy tucat vámpírt kiéhezve a pincében, szóval oda ne menj be!-hülyéskedtem, mire ő halál komoly arcot vágott.
-Ezzel ne viccelődj!Szoktam nézni a vámpírnaplókat!-mondta idegesen.
-Azt én is, de nem veszem komolyan te dinka!-röhögtem.Kinyitotta nekem az ajtót és már indítottam is a kocsit.Ő is végigszagolta, majd már indultunk is.Pár perc után indultunk vissza.
-Eléggé repeszt.-mondta, mire én már le is parkoltam a garázsban.
-Jah, csak kétszer ütöttünk el majdnem pár embert!-nevettem.
-Először is csak te, másodszor nem is számolod azt a galambot?-röhögött.
-De, tényleg!
-Elég rosszul vezetsz!-mosolygott.
-Kikérem magamnak!Az a galamb senkinek sem hiányzik!-mondtam.
-Csak a galamb feleségének és a 3 fiókájának!-röhögött.
-Ne hülyülj!-dobtam egy mosolyt.Eric kinyitotta nekem az ajtót.A nappaliba lépve teljesen lefagytam...

Eric szemszöge

-Milyen a bulid te balfék?-kérdezett Alex.
-Tök jó, csak kár, hogy Trinát elvitte az apja!-mondtam, és már vártam a reakcióját.
-Valaki belezúgott!-nevetett.
-Dehogy!Csak jól néz ki és a szaga, az valami isteni, és ahogy tudok vele baromkodni...-merültem bele tovább,mi tetszik még Trinában.
-Fúj!Nehogy nekem ide élvezz a csaj miatt!Tudom én, hogy belezúgtál, de részleteket nem akarok!-röhögött.
-Tök mindegy...-kaptam fel a vizet.
-Jó,jó, hagylak magadra, úgyis van egy csaj, aki nekem jön be, de nem tartok róla élménybeszámolót!-vágta a képembe.A következő percben már ott tekert a nappalim közepén a csajjal.Jellemző!

Másnap

Amikor felkeltem, az üvegasztalon feküdtem, kezemben egy pezsgős üveggel.Eléggé fájt a fejem, főleg amikor megláttam a hatalmas rumlit.Bár nem az erősségem a rendrakás, de talán össze kéne pakolni.Túl lusta voltam, ezért felhívtam a takarítónőmet, és fél óra múlva meg is csinálta.Felhívtam Ginát, hogy megtudjam, hol lakik Trina. El is mentem a címre, de az apja elküldött, úgyhogy felmásztam a fára, és megláttam az ablakon keresztül, ahogy aranyosan alszik.
-Psszt!-próbáltam felkelteni,de eddig nem sikerült-Psszt!!!
-Eric!Te mit keresel itt?-kapott szívrohamot.
-Csak beugrottam, de apád nem engedett be, szóval ezért választottam az ablakot!-magyarázkodtam.
-Jójó!Csak nem mindennap járkálnak be hozzám ablakon keresztül!-nevetett.Imádom zavarba hozni.Egek, még így reggel is gyönyörű!
-Kérsz valamit?
-Egy kávé jól esne, köszönöm!ültem le egy fotelba.De hamar meguntam, ezért megnéztem a szobáját.Jól nézett ki, tele Gina és az ő képeivel.Már egész kicsi koruk óta ismerték egymást, a képeket elnézve.Nagyon helyes kislány volt, még helyesebb tini de most a leggyönyörűbb.Mi van velem?Vagy fél óra telt el, mire hozta a kávét.
-Nálad 1000 év mire megcsinálsz egy kávét?-mondtam kicsit álmosan, mert kicsit bealudtam.
-Haha!Nagyon vicces, de kimentél a fejemből.Ugyanis kaptam egy kocsit!
-És milyen márka?-kérdeztem, közben ittam a kávét, de az elég forrónak bizonyult, és leégettem a fél nyelvem.
-BMW!!!
-Az komoly!-mondtam, közben próbáltam lehűteni a nyelvem.
-Elmegyünk egy körre?-kérdezte, mire én köpni-nyelni nem tudtam, úgyhogy bólintottam.
-Biztos, hogy apád nem fog széttépni, ha meglát?
-Hát tart egy tucat vámpírt kiéhezve a pincében, szóval oda ne menj be!-hülyült, mire én halál komoly arccal néztem őt.Mindig is utáltam a vámpírokat.
-Ezzel ne viccelődj!Szoktam nézni a vámpírnaplókat!-próbáltam leküzdeni mosolyomat.
-Azt én is, de nem veszem komolyan te dinka!-nevetett.Mindig végig szoktam szaglászni az új dolgokat, ez egy fura szokásom.

-Eléggé repeszt!-mondtam.
-Jah, csak kétszer ütöttünk el majdnem pár embert!-nevetett.Miért tud ennyire lázba hozni?
-Először is csak te, másodszor nem is számolod azt a galambot?
-De, tényleg!
-Elég rosszul vezetsz!
-Kikérem magamnak!Az a galamb senkinek sem hiányzik!
-Csak a galamb feleségének és a 3 fiókájának!-imádom húzni az agyát.
-Ne hülyülj!-mosolygott.Kinyitottam neki az ajtót.Amikor beléptünk a házba, ledermedtünk, és nem hittünk a szemünknek...

Hazaérkezés (1. fejezet)

Sziasztok! Meghoztam az első fejezetet!! Remélem sokan olvassák majd!! Jó olvasást! Puszi: Bogi 

Ma reggel elég korán keltem fel, pedig ez nem rám vall. Sietnem kell, mert ma utazok haza Svédországba.
A szüleim elváltak,és én anyámhoz kerültem, aki magyar. Szerencsére könnyen ment a beilleszkedés, ugyanis
elég jól beszélem mind a két nyelvet. Most, hogy az anyám meghalt, sok minden szakadt a nyakamba.De először visszamegyek apámhoz.
Az itteni barátnőm, Merci a legkedvesebb magyar lány az összes közül. Az első gimis napomon találkoztunk, és azonnal összebarátkoztunk.Nekimentünk egymásnak, és én ráborítottam a kávémat. Azóta elszakíthatatlanok vagyunk. Ő is segít nekem most pakolni.
-Trinaaa!-ordított a fülembe-Miért nem haladsz? Így sosem leszünk készen!
-Igazad van, bocsi, csak elkalandoztam, de már pakolok!-válaszoltam.
-Jójó, csak ha nem haladunk,soha nem fogsz eljutni a repülőig!-nézett rám morcosan.
-Atya ég!-néztem rá az órára-már fél 11 van?!
-Nem kellett volna olyan sokáig csinálni a vacsit!
-Igaz! De unatkoztunk!Ráadásul még a ruhánkat is ki kellett mosnom!
-Tudom, ott voltam.
Fél óra múlva már az ajtóhoz tettük le a bőröndjeimet, és búcsúzkodtunk.
-Vigyázz magadra!-köszönt el tőlem, én pedig könnyes szemmel kiáltottam utána-Meglesz!Ez az egész nagyon fog hiányozni!-gondolkoztam hangosan, amit pár még kint álló ember megmosolygott.Becsuktam az ajtót,és észre sem vettem, hogy már az ágy felé tartok, és belesüppedek a hatalmas párnákba.

Másnap

A telefonom csörgésére keltem fel. Amint megláttam,mennyi az idő, rohantam készülődni.
-Már 10 óra és az én gépem 11-kor indul!-kiáltottam fel. Gyorsan megfürödtem, kivasaltam a hajam, felraktam egy szolid sminket, felkaptam a kedvenc ruháimat és már rohantam is az ajtóhoz.

A reptéren

Megkérjük utasainkat, hogy a Svédországba induló járatunkra szálljanak fel!-szólalt meg a hangszóró, és már 5 percen belül a gépen voltam.Eléggé morcos légi utaskísérők voltak jelen mindenhol, és furcsán méregettek, bár gőzöm sincs, miért...Egy kicsit nem figyeltem, és már elnyomott az álom...
Megkérjük utasainkat, hogy kezdjék meg a leszállást!-hallottam a gépi hangot, és kezdtem összeszedni a cuccaimat.Pár perc múlva késznek ítéltem meg magam, és mentem a kijárat felé.Amint lejöttem a lépcsőn, megláttam apámat, aki már nagyon hiányzott.
-Szia kicsim!-köszöntött.
-Szia apa! Milyen rég nem láttalak!-öleltem meg.
-Én is kicsim! Nagyon hiányzott már nekem az én nagylányom!-ezzel felkapott, és elkezdett pörögni velem.
-Apa tegyél le!
-Jól van, de most már menjünk.-bólintott.
A kocsiban rengeteget beszélgettünk, hogy milyen volt nekem Magyarországban és hogy neki addig milyen volt nélkülem.A hosszú út végeztével megérkeztünk a régi házhoz.Kiszedtem a cuccaim, és a bejárathoz indultam.Amint beléptem, megéreztem azt az illatot, amit nagyon régen nem éreztem.Felkaptam a cuccaim, de hirtelen kiszakadtak kezemből és átvándoroltak apáméba.
-Beviszem a szobádba a cuccaidat!-mondta.
-Még megvan a szobám?-kérdeztem olyan WTF? arccal.
-Még szép, kicsim!
-Köszi apa!-bár nem értettem, miért hagyta meg.
A szobám ugyanolyan volt,ahogy hagytam, halványkék fal, egy fehér ágy, egy asztal nagy tükörrel  és a régi képeim a legjobb barátnőmről, akit egy csomó ideje nem láttam.
-Holnap lesz a szülinapod kicsim!-kiáltott fel apa a lépcső aljából.
-Tudom!
-És gondolkoztál már azon, hogy mit kérsz?-kérdezte kíváncsian.
-Még nem.-válaszoltam, bár a legnagyobb ajándék Gina lenne.
-Gyere vacsorázni!-zökkentett ki.
-Megyek!
Lementem a lépcsőn, és egy egész svédasztal fogadott.
-Nem is tudtam, hogy tudsz főzni!-mondtam, és végignéztem az ínycsiklandó kínálatot.
-Hát megtanultam, miattad!-ezen megdöbbentem.
-Köszi!-leültem egy székre, és enni kezdtem a finomabbnál finomabb ételekből.
Majd leragadt a szemem a fáradtságtól.Ezért elindultam kialudni a mai napot.
-Megyek aludni!-köszöntem el.
-Jó éjt!

Másnap

Elég hamar keltem fel, de ez most nem foglalkoztatott.Elmentem készülődni.Begöndörítettem a hajam, feltettem egy kis sminket, felkaptam magamra pár göncöt és lementem reggelizni.Ami odalent fogadott, arra egyáltalán nem számítottam.Tiszta volt minden, amit nehezen hittem el a trehány apámról.Így megváltozott volna?Kinyitottam a hűtőt, megreggeliztem, majd hagytam egy cetlit apámnak, hogy elmentem várost nézni.
Stockholm teljesen megváltozott.A régi boltok helyén áruházak voltak, a kedvenc ruhaboltomat bezárták, helyén étterem volt, de a régi búvóhelyem még megvolt. Ginával mindig ide menekültünk, ha elegünk volt a szüleinkből.Régi szép idők...
Amikor hazaértem, nem találtam sehol apát, ezért felmentem a szobámba, de amilyen látvány fogadott, azt az örömöt nem lehet szavakba önteni.
-Boldog Szülinapot Trina!!!!!!-ordított Gina.
-Boldog Szülinapot kicsim!!-mondta apa.
-Ginaaaa!!!!!!-ujjongtam az örömtől-Te hogy kerülsz ide???
-Apukád mondta, hogy hazajöttél, és én már rohantam is, hogy felköszöntselek!!Boldog 18. Szülinapot!!!!
-Köszönöm, imádlak titeket!!!-majd megöleltem mindkettőjüket.
-Menjünk, és együk meg a tortát!-mondta Gina,aki mindig is oda meg vissza volt a tortákért.
-Én sütöttem!-mondta Gina-Ugyanis van egy cukrászdám!
-Gratulálok! A 20 éves barátnőmnek cukrászdája van!! Erre nem számítottam!-csak úgy dőltek belőlem a szavak, amíg ettük a tortát.Apától kaptam egy gyönyörű karkötőt, amit azonnal felvettem.Amint végeztünk a tortaevéssel, elmentünk sétálni Ginával.
-Van még egy meglepetésem!-mondta a barátnőm-Elmegyünk egy koncertre!
-Mivan?-bambultam-Soha nem voltam még egy koncerten sem!
-Az nem baj, de nem is vagy kíváncsi, kinek a koncertjére megyünk?-kérdezte.
-Fogalmam sincs!-mondtam félve.
-Egy ERIC SAADE KONCERTRE!!!-ujjongott.
-Az meg ki??-értetlenkedtem.
-Egy svéd énekes.Tudom, nem nagyon ismered, de higgy nekem, nagyon jó énekes!!
-Ha te mondod... Az a lényeg, hogy veled mehetek!-mondtam, és magamhoz szorítottam.
-Na gyere, megmutatom a cukimat!-ahogy ezt kimondta, már húzott is magával.
Amikor beléptünk, megláttam azt a kis otthonos helyet, ahol a barátnőm valóra váltotta álmait.
-Egyszerűen mesés!-mondtam,mire ő mosolyra húzta a száját.
-Köszi, te inspiráltál!-ezen a mondatán igencsak meglepődtem.
-Én?
-Igen, mert mindig te mondtad, hogy csináljam azt, amit akarok!-majd erősen megölelt.
-Erre nem számítottam, de köszönöm!
-Nem, én köszönöm!
-Oké,de mostmár együnk is valamit,mert éhen halok!-mondtam, mire ő rohant a pulthoz,és a kedvenc sütinket, a mignont kérte a pultos sráctól, akivel egy ideig szemezgettünk,majd fizetni akartam, de Gina azt mondta, hogy a ház ajándéka.Összekaptuk magunkat, és már mentünk is.
-Köszi, hogy haza kísértél Gina!-mondtam.
-Szivesen, de ígérj meg nekem valamit! Ne keress rá Ericre, amíg nem megyünk a koncertre!Na de most menj, pihend ki magad, mert a holnapi nap kemény lesz!!-mondta mosolyogva.
-Szia Trina!
-Szia!
Amint hazaértem, megfürödtem, majd mint a mágnes, úgy húzott magával az ágy.

Reggel

Fél 11-kor keltem, mert eléggé éhes voltam már.Apa elment dolgozni, szóval enyém volt az egész ház.Eléggé unatkoztam, úgyhogy amint megettem az ebédet,amit csináltam magamnak, leültem gépezni, és eszembe jutott a koncert.Rá akartam keresni erre az Ericre vagy kire, de épp amikor beírtam volna, Gina hívott.
-Ugye nem kerestél rá?-kezdett bele mondandójába.
-Még nem.-mondtam.
-Akkor ne is!Megígérted!-erre nem tudtam mit mondnai, amit észre is vett.-Itt vagy?
-Jah persze,csak apa mondott valamit.-gyorsan hazudtam neki, mert nem tudtam eldönteni,mit mondjak.
-Oké,de komolyan ne keress rá!-mondta kicsit erőszakosan.
-Meglesz!-mondtam röhögve, mert ilyenkor mindig hülye hangszínre vált.
-Na leteszem, mert mennem kell, szia!-és ezzel le is tette.Ezután SMS-ben küldte el, hogy 7-re jön értem.
Elkezdtem készülődni,de már fél 7-re kész voltam, úgyhogy bekapcsoltam a tv-t és egy zenecsatornára vittem, ahol egy tök helyes fiú énekelt.Vártam a dal végét, hogy tudjam, ki is ő, de közben apa hazajött. Köszöntöttem, és mire visszaültem, már vége volt a dalnak, és valami Molly Sandén vagy ki énekelt.
Hangos dudaszót hallottam, úgyhogy biztosra vettem, hogy Gina jött meg.Már kaptam is fel a táskámat,amikor apa utánam szólt,hogy vigyek azért pulcsit, mert azért este hideg van.Apák!
-Indulhatunk?-kérdezte Gina.
-Naná!!!-és már indultunk is.
Amint odaértünk, egy csomó rajongó várakozott a bejáratnál.
-Most nyitják a kapukat-mondta Gina, aki már nagyon izgatott volt, ugyanis ő is nagy rajongó, vagyis annak nézett ki.
Végre az első sorba kerültünk, ugyanis oda szólt a jegyünk,  már kezdődött is.Amint kilépett a színpadra, a lányok és Gina is ordítoztak össze-vissza.Mindig bemondta, hogy milyen szám következik.Nem nagyon láttam a fényektől az arcát, mert túl sok volt a fény, de tetszett,amit csinált.Aztán jött egy olyan szám,aminek a címe  Break of dawn.
A táncosok eltűntek,és csak egyedül Eric maradt fent. Egyre közelebb jött a sorunkhoz és hirtelen engem pillantott meg.Nagyon ismerős volt, de nem tudtam, honnan.A kezét felém nyújtotta, és már húzott is a színpadra.Az ölébe ültetett,és belekezdett a dalba.
Iszonyatosan jól énekelt, és sajnáltam,amikor véget ért a dal.Gina azonnal kérdezgetni kezdett.
-Milyen az illata? Sima a bőre? Nagyon izmos, ugye? Milyen a haja közelről?-csak dőltek belőle a szavak.
-Nyugodj le! Jó az illata, izmos, nagyon barna bőrű és tök jó a haja közelről.Legyen elég ennyi, oké?-parancsoltam rá, majd ő durcásan elfordult és tombolt tovább.
-Bocsi!-mondtam, de ő rám sem hederített, ezért a jól bevált módszert alkalmaztam-Beleszerettem!
-Tudtam ám!!!!!Nem tudsz átverni!!-mondta.
-Igen!
Amint vége lett, Gina elővett még két VIP jegyet is, hogy mindenhova bemehessünk. Ginan láttam, hogy tudja a járást, mert elég határozottan lépett egy ajtóhoz, majd kopogott, és egy fickó nyitotta ki.
-Szia édes!-szólt Ginához.
-Alex!-ugrott barátnőm a nyakába, majd elváltak, és rám néztek.
-Trina, ő itt a pasim, Alex, Alex, ő itt a legjobb barátnőm, Trina.
-Szia, nagyon örülök Trina! Gina sokat mesélt rólad.-tipikus duma.
-Trina, Alex Eric táncosa!
-Erről nem is tudtam!-mondtam.
-Akarsz találkozni Ericcel?-kérdezte Alex, mire én csak bólogattam.
-De előbb elmegyek wc-re, oké?-mondtam, majd sarkon fordultam.Mikor befordultam, nekem jött valaki, és felestünk.
-Nézz már a lábad elé!-mondtam kissé hangosan.
-Még hogy én?Azt hittem, te jöttél nekem!-és ekkor már beugrott, hogy őt láttam a tv-ben, és hogy ez az ember Eric.
-Bocsánat!-mondtam, és sarkon fordultam.Beleütköztem Alexékbe, és elviharzottam mellettük.
-Hova mész?-kérdezte Gina.
-Fáj a fejem, inkább hazamegyek!-mondtam, de ekkor egy erős kéz megragadott...