-Hova mész?-kérdezte Eric-Azt hittem nem vagy ennyire beszari!-mondta, és megvillantott egy gonosz, de csábos mosolyt.
-Fáj a fejem.-vontam meg a vállam, mire ő elkezdett nevetni.
-Nem veszem be!
-Pedig elhiheted! Amúgy is miért fontos neked, hogy maradjak?-kérdeztem mérgesen, mire ő abbahagyta a röhögést és erősen a szemebe nézett. Elvesztem a gyönyörű barna szemeiben. Lehet nem is hazudtam akkorát Ginának...
-Gina és Alex azt mondta, hogy te is jössz a bulimba, ebből következtettem, ha már ennyire kíváncsi valaki!-mondta,és egy hatalmas mosoly terült el az arcán,amitől csak még cukibb lett.
-Bocs!-mormogtam, bízva abban, hogy nem hallja meg,de tévedtem.
-Akkor jössz?-végigmért tetőtől talpig,kíváncsian fürkészte az arcom és várta a válaszomat.
-Még szép!- mondtam gúnyosan, mire ő egy hatalmas mosolyt küldött Alex felé, mire engem felkaptak, és bevittek egy külön szobába.
-Tegyetek le!!!-ordítottam.
-Talán nem bízol bennünk?-mondta Eric, és megint elraboltak a szemei.
-És ha nem?-beszálltam a játékukba.
-Akkor bezárunk ide!-nevetett Alex, ezért kezdtem kicsit félni.Már éppen zárni akarták az ajtót, mikor eljutott az agyamig, mit is akarnak csinálni.
-Rendben, megbízom bennetek, csak ne hagyjatok itt!! Elég komoly klausztrofóbiám van!-kiáltottam könnyes szemekkel, mire bejöttek, és megint felkaptak.
-Nem hagytunk volna itt!-mosolygott Eric, majd végre valahára leraktak a kijáratnál.
-Hol a fenében voltatok?-kérdezett elég ingerülten Gina.
-Nyugodj le édes, csak megmutattuk neki, milyen velünk az élet.-csókolta meg Alex barátnőmet.
-Indulhatunk?-kérdezett Eric. Észre sem vettem,hogy átöltözött, és a haját még jobban belőtte.
-Igen!-válaszoltam, mire megfogta a kezem, és kinyitotta a kocsi ajtaját-Köszönöm!
Gináék külön kocsival indultak, és mi követtük őket.
-És tudod milyen nap van ma?-kérdezett, és nem tudtam mit válaszolni.Pár perc múlva végre megszólaltam:
-Akárhogy is erőltetem az agyam, nem tudom.-értetlenkedtem.
-Hát igazság szerint ma van a szülinapom!-mondta, amire nekem csak az volt a válaszom, hogy az állam koppant a térdemen.
-Boldog Szülinapot!Micsoda véletlen! Tegnap nekem volt a szülinapom!-mondtam, mire Eric csak mosolygott.Egyszerűen nem tudom mi történik bennem,amikor rám mosolyog.Mintha a gyomrom összeszorulna, hevesebben ver a szívem és vágyok minden pillantására.Azt hiszem tényleg beleestem...
-Megérkeztünk!-kiáltott bele Eric a fülembe, mert teljesen elvonta a figyelmem a város.Éjszaka egyszerűen gyönyörű.
-Menjünk bulizni!-kiáltottam el magam, mire ő felnevetett.Nyúltam az ajtóhoz, de ő már rohant is kinyitni nekem.
-Hölgyem!-invitált ki a kocsiból.
-Köszönöm!-dobtam felé egy mosolyt.Megfogta a kezem, és együtt mentünk fel a lakásához.Ami ott fogadott,arra nem igazán számítottam...
-MEGLEPETÉÉÉS!!!!-ordította a hatalmas tömeg, ami csak Ericre várt.
-Boldog Szülinapot!-köszöntötte fel mindenki egyenként. Eric elfújta a gyertyákat, majd felvágta a tortát. Egy hatalmas csokitorta díszelgett a nappaliban. Amint nem figyeltem, Eric mögém lopakodott, és belenyomott egy kisebb tortadarabot az arcomba.
-Eric!!! Nem menekülhetsz!! Úgyis elkaplak!-ordítottam, mire ő elkezdett futni. Jól is tette, mert az a helyes kis arcocskáját már rég beborította volna torta.Úgy fél óra múlva megláttam, amint Alexszel beszélget. Alex rám nézett, és én mutattam az ujjammal, hogy nehogy szóljon Ericnek. Alex jelezte, hogy ne csináljam, de már késő volt.
-Ezt megérdemelted!-ordítottam a fülébe. Amint megfordult, megláttam, hogy nem Ericnek az arcába nyomtam, hanem apáméba. Eric mögöttem állt. Csak röhögött, majd abbahagyta, amikor apa leteremtett.
-Kislányom!-förmedt rám.
-Bocsi apa!-mondtam félénken, mire apa megragadott a karomnál, és húzott ki az ajtón.
-Mégis hogy képzeled, hogy nem is szólsz, hogy egy buliba mész, és ezt Ginától kell megtudjam?Én meg halálra aggódom magam, mert azt ígérted, hogy 10-re hazaérsz, és éjfél van!-kiabált velem, és közben vitt a kocsihoz.
-De ma Ginánál akartam aludni!-mondtam.
-És erről mikor akartál szólni?-kezdett lenyugodni.
-Megírtam SMS-ben.-mondtam, mire ő előkapta a telefonját, és megnézte az SMS-em.
-Jólvan.-sóhajtott egyet-De ez tudtommal nem Gina lakása!-mondta kicsit hangosabban.Csak éppen annyira, hogy a fél utca hallja.
-De ez csak egy barátom szülinapi bulija!-mondtam én is elég hangosan.
-Igen!Elnézést, én kértem, hogy jöjjön.-szólalt meg mögöttem Eric.
-Ez igaz?-kérdezte.
-Igen apa. Eric hívott meg a szülinapi bulijába.-érveltem mellette.
-Jól van! Elhiszem nektek! De most Trina akkor is hazajön!-mondta gorombán Ericnek.
-De apa!-nyafogtam.
-Nincs de! Köszönj el Erictől!
-Szia Eric!Majd találkozunk!-mondtam, és apa már nyitotta is a kocsi ajtaját.
-Szia Trina!-mondta Eric, és integetve még elköszöntünk.
-Ezt most mire kellett apa?-förmedtem rá.
-Csak hogy megvédjelek!
-Ugyan mitől?-kérdeztem idegesen.
-Erictől!
-Erictől?De ő egy kedves fiú!-védtem őt.
-Tévedsz!Mivel Eric híres, csak ki akar használni, majd eldobni!Most is csak arra kellesz neki, hogy elfelejtse Mollyt!-mondta, én pedig az egészet hitetlenkedve hallgattam.
-Ki az a Molly?-kérdeztem.
-Eric ex-barátnője. Egy hónapja szakítottak, és összefekszik minden lánnyal!-mondta halál komolyan, mire én bele boxoltam a karjába.
-Honnan veszed ezt a sok baromságot?-még jó, hogy bömbölt a zene, és nem hallotta a mellettünk lévő kocsi , min veszekszünk, amíg várjuk a zöldet.
-Hidd el, a média nem mindig téved!Tudod, hogy soha nem hittem nekik, de most az egyszer a saját szememmel láttam az igazságot!-mondta, és már el is indultunk.
-Akkor bizonyítsd be!
-Nézd meg az újság címlapját!-döbbentem figyeltem a képeket,amiken Eric elég félreérthetetlenül fogta meg a seggét.
-Én akkor is hiszek neki!-védtem, bár kezdtem kételkedni.
-Megjöttünk!-szólt, mert még mindig bámultam a képet.
-Oké.
-Tudom, hogy haragszol rám, de én csak megmentettelek egy csalódástól!
-Jó, nem érdekel!-és már be is viharzottam a szobámba.Sokáig gondolkoztam a történteken.De körülbelül 3 óra fele el tudtam aludni.
Másnap
-Psszt!-szólt valaki az ablakból-Psszt!!!
-Eric!Te mit keresel itt?-mondtam teljesen meglepődve.
-Csak beugrottam, de apád nem engedett be, szóval ezért választottam az ablakot!-magyarázkodott.
-Jó,jó!Csak nem mindennap járkálnak be hozzám ablakon keresztül!-nevettem fel, mire ő is elmosolyodott.-Kérsz valamit?-kérdeztem.
-Egy kávé jól esne, köszönöm!-mondta, mire elpirulhattam, ugyanis felnevetett.Eléggé bepiálhatott tegnap este...Lementem a konyhába, és egy dobozt találtam az asztalon.Rajta volt a nevem, ezért kinyitottam:
"Drága kislányom!Ezt elfelejtettem odaadni neked a szülinapodon, de legalább ezzel kiengesztelhetlek téged!
UI: Remélem tetszik a garázsban lévő kocsi! Egy hétre el kell utaznom Írországba, úgyhogy tiéd a ház! Szeretlek!!!
Puszi Apu"
Amint elolvastam,rohantam is a garázsba.Egy gyönyörű BMW-t láttam fekete színben.Teljesen ledöbbentem, mert mindig is egy ilyenről álmodtam, és most itt van előttem.Beültem, és végigszagoltam a műszerfalat.Új szaga volt, de nem is lepődtem meg ezen.El akartam indulni egy próbakörre, de eszembe jutott Eric. Gyorsan csináltam kávét, és már vittem is fel.
-Nálad 1000 év mire megcsinálsz egy kávét?-kérdezett kicsit kómásan.
-Haha!Nagyon vicces, de kimentél a fejemből.Ugyanis kaptam egy kocsit!-mondtam neki büszkén.
-És milyen márka?-kérdezett, miközben én nevettem, ugyanis leforrázta a nyelvét.
-BMW!!!-mondtam büszkén.
-Az komoly!-mondta Eric a nyelvét kinyújtva, hogy lehűtse.
-Elmegyünk egy körre?-kérdeztem kíváncsian, mire ő csak bólogatott.
-Biztos, hogy apád nem fog széttépni, ha meglát?-kérdezte aggódva.Kihasználtam a lehetőséget, hogy megvicceljem.
-Hát tart egy tucat vámpírt kiéhezve a pincében, szóval oda ne menj be!-hülyéskedtem, mire ő halál komoly arcot vágott.
-Ezzel ne viccelődj!Szoktam nézni a vámpírnaplókat!-mondta idegesen.
-Azt én is, de nem veszem komolyan te dinka!-röhögtem.Kinyitotta nekem az ajtót és már indítottam is a kocsit.Ő is végigszagolta, majd már indultunk is.Pár perc után indultunk vissza.
-Eléggé repeszt.-mondta, mire én már le is parkoltam a garázsban.
-Jah, csak kétszer ütöttünk el majdnem pár embert!-nevettem.
-Először is csak te, másodszor nem is számolod azt a galambot?-röhögött.
-De, tényleg!
-Elég rosszul vezetsz!-mosolygott.
-Kikérem magamnak!Az a galamb senkinek sem hiányzik!-mondtam.
-Csak a galamb feleségének és a 3 fiókájának!-röhögött.
-Ne hülyülj!-dobtam egy mosolyt.Eric kinyitotta nekem az ajtót.A nappaliba lépve teljesen lefagytam...
Eric szemszöge
-Milyen a bulid te balfék?-kérdezett Alex.
-Tök jó, csak kár, hogy Trinát elvitte az apja!-mondtam, és már vártam a reakcióját.
-Valaki belezúgott!-nevetett.
-Dehogy!Csak jól néz ki és a szaga, az valami isteni, és ahogy tudok vele baromkodni...-merültem bele tovább,mi tetszik még Trinában.
-Fúj!Nehogy nekem ide élvezz a csaj miatt!Tudom én, hogy belezúgtál, de részleteket nem akarok!-röhögött.
-Tök mindegy...-kaptam fel a vizet.
-Jó,jó, hagylak magadra, úgyis van egy csaj, aki nekem jön be, de nem tartok róla élménybeszámolót!-vágta a képembe.A következő percben már ott tekert a nappalim közepén a csajjal.Jellemző!
Másnap
Amikor felkeltem, az üvegasztalon feküdtem, kezemben egy pezsgős üveggel.Eléggé fájt a fejem, főleg amikor megláttam a hatalmas rumlit.Bár nem az erősségem a rendrakás, de talán össze kéne pakolni.Túl lusta voltam, ezért felhívtam a takarítónőmet, és fél óra múlva meg is csinálta.Felhívtam Ginát, hogy megtudjam, hol lakik Trina. El is mentem a címre, de az apja elküldött, úgyhogy felmásztam a fára, és megláttam az ablakon keresztül, ahogy aranyosan alszik.
-Psszt!-próbáltam felkelteni,de eddig nem sikerült-Psszt!!!
-Eric!Te mit keresel itt?-kapott szívrohamot.
-Csak beugrottam, de apád nem engedett be, szóval ezért választottam az ablakot!-magyarázkodtam.
-Jójó!Csak nem mindennap járkálnak be hozzám ablakon keresztül!-nevetett.Imádom zavarba hozni.Egek, még így reggel is gyönyörű!
-Kérsz valamit?
-Egy kávé jól esne, köszönöm!ültem le egy fotelba.De hamar meguntam, ezért megnéztem a szobáját.Jól nézett ki, tele Gina és az ő képeivel.Már egész kicsi koruk óta ismerték egymást, a képeket elnézve.Nagyon helyes kislány volt, még helyesebb tini de most a leggyönyörűbb.Mi van velem?Vagy fél óra telt el, mire hozta a kávét.
-Nálad 1000 év mire megcsinálsz egy kávét?-mondtam kicsit álmosan, mert kicsit bealudtam.
-Haha!Nagyon vicces, de kimentél a fejemből.Ugyanis kaptam egy kocsit!
-És milyen márka?-kérdeztem, közben ittam a kávét, de az elég forrónak bizonyult, és leégettem a fél nyelvem.
-BMW!!!
-Az komoly!-mondtam, közben próbáltam lehűteni a nyelvem.
-Elmegyünk egy körre?-kérdezte, mire én köpni-nyelni nem tudtam, úgyhogy bólintottam.
-Biztos, hogy apád nem fog széttépni, ha meglát?
-Hát tart egy tucat vámpírt kiéhezve a pincében, szóval oda ne menj be!-hülyült, mire én halál komoly arccal néztem őt.Mindig is utáltam a vámpírokat.
-Ezzel ne viccelődj!Szoktam nézni a vámpírnaplókat!-próbáltam leküzdeni mosolyomat.
-Azt én is, de nem veszem komolyan te dinka!-nevetett.Mindig végig szoktam szaglászni az új dolgokat, ez egy fura szokásom.
-Eléggé repeszt!-mondtam.
-Jah, csak kétszer ütöttünk el majdnem pár embert!-nevetett.Miért tud ennyire lázba hozni?
-Először is csak te, másodszor nem is számolod azt a galambot?
-De, tényleg!
-Elég rosszul vezetsz!
-Kikérem magamnak!Az a galamb senkinek sem hiányzik!
-Csak a galamb feleségének és a 3 fiókájának!-imádom húzni az agyát.
-Ne hülyülj!-mosolygott.Kinyitottam neki az ajtót.Amikor beléptünk a házba, ledermedtünk, és nem hittünk a szemünknek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése